Ünnep

A karácsonyi hangulat, mint lenge selyemfonál szövi be magát testünk egészébe, s lelkünk fodros kapujába érve békességre lel a nyugtalan. Fehér fátylas szeme a télnek fénylő szikrákat szór, s szívünk, akár a vulkán kicsordul, így megtölti kapcsolataink medreit boldogsággal, szeretettel.

Az ünnep lehet giccses vagy egyszerű, emlékezetes, vagy múló hangulatú, lehet, hogy én vagy te nem érezzük jelentőségét, ám rengeteg ember számára egy fontos eseménye az évnek e pár nap.

Ha nem is érzi az ember a karácsony jelentőségét, gondoljon arra, hogy már pedig ki van szabva 2-3 nap az évből, mikor tisztán, gondoktól mentesen szeretni kell, legalább ilyenkor legyen mindenki egyenlő és adja meg a boldogságot szeretteinek és minden embernek.

Mindenki tegye azt, amitől ő a legboldogabb, de vegyen figyelembe másokat és úgy munkálkodjon, hogy nem csak az ő saját élete fontos, hanem mások vágyai, álmai is. Békét és boldogságot, nyugodt megálljt kívánok mindenkinek a 2014-es évben!

Jodi Ellen Malpas, Ez a férfi

Ne a borítójuk alapján ítéljük meg a könyveket. Aktuális lenne ez a gondolat most? Ezen tűnődöm. Majd a mindenkori válaszomhoz jutok: mindenkinek más az ízlésvilága, valakinek ez tetszik, valakinek az. Rossz könyvek nincsenek, csak kidolgozatlanok. Negatív beharangozóm ne tévesszen meg senkit. A számos negatívum, mivel illetni fogom e könyvet nem feltétlen jelenti azt, hogy ne lennék kíváncsi a trilógia további részeire is, s hogy ne kötött volna le a történet. Na de lássunk is a medvét..

"Ava O'Shea, a fiatal belsőépítész az első találkozójára igyekszik a Manor tulajdonosával, Mr. Jesse Warddal. Nem számít másra, csak egy túlsúlyos, nyakkendős, tehetős vidéki úrra, és a megérkezésekor semmi nem is utal egyébre. Hogyan tévedhetett ekkorát? A férfi lehengerlően jóképű, elbűvölő és magabiztos. És öntelt, hedonista playboy is, aki nem ismer határokat. Ava kétségbeesetten küzd Ward vonzereje ellen, de nem bír azzal az elsöprő hatással, amelyet a férfi gyakorol rá. Minden ösztöne azt súgja, hogy meneküljön, és menekül is, de Jesse Ward nem szívesen engedi el. Akarja a lányt, és a fejébe veszi, hogy megszerzi. Ava tudja, hogy veszélyben a szíve, de hogyan menekülhetne, ha a férfi nem ereszti?"

Jodi Ellen Malpas, brit írónő 2012-ben publikálta This man című könyvét, melyet 2013-ban az Ulpius-ház Könyvkiadó fordított le magyarra. Az Ez a férfi című regény az ugyanezt a nevet viselő trilógia első része.

A szerzőnő hivatalos weboldala: 

http://www.jodiellenmalpas.co.uk/




A könyv egyébként 666 oldalt kínál föl számunkra elolvasásra. Eleinte kicsit sokalltam. Végül arra jutottam, hogy még ha szinte mindig ugyanazokkal a történésekkel is kellett szembesülnöm, nem unatkoztam és viszonylag gyorsan a végére tudtam érni a regénynek.

Hol is kezdjem?
Az elején.
Történetünk női főszereplője Ava O'Shea a folyton menekülő lány, aki az olvasót az őrületbe kergeti azzal, hogy férfi főszereplőnket Jesse Ward-ot ésszerűtlennek tartja, miközben ő is ugyanúgy képes ésszerűtlen döntéseket hozni. (Ez még semmi)
Nos. Jesse Ward gazdag, meglepően jóképű, isteni testtel megáldott, oldalán sebhelyes, titkokkal teli, akarnok. Emellett piszkos zöld a szeme, 190 cm magas, lepedőakrobata, rövid pórázon szereti tartani kiszemeltjét, nem szereti, ha Ava trágár kifejezéseket ejt ki száján, persze, ha ezt ő teszi az nem probléma.. satöbbi.

A korukat tekintve? Ava 26 éves. Jesse? ??? Nem tudom. Az írónő remekül próbálja feszíteni a húrt a könyv végéig, hogy fenntartsa érdeklődésünket. Jaj.. a hangsúly azon van, hogy próbálja. Nem azon, hogy remekül. Illetve nem csak a könyv végéig húzza.. nem derül ki ebből a részből. Remélem azért a trilógia végén sikerül tudomást szerezni róla! Egyébként tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy hány éves lehet Jesse (akinek a neve egyébként nagyon tetszik és illik a karakterhez is), de az, hogy állandóan a semmiből megkérdezi a nő a férfit, hogy Hány éves vagy, Jesse? elég gagyin hatott.
Valahol 30 és 40 között lesz az szerintem. Csak nem értem, hogy miért kell néha szinte vénemberként bemutatni, másszor pedig kölyök férfiként. És mi van akkor, ha pl 10 évvel idősebb? Nem értem sem az aggódást sem pedig azt, hogy miért nem lehet elárulni. Lehet ez tényleg csak egy eszköz a figyelemfenntartásra, de az is meglehet, hogy tényleg jelentősége lesz a későbbiekben. ?

Továbbá.
Miért viselkedik egy 26 éves nő úgy, mint egy 14 éves kislány? Vagy én nem is tudom már mihez hasonlítsam. Mi a fenének kell állandóan elmenekülni meg elrohanni és megsértődni és faképnél hagyni a pasit, teljesen ok nélkül? Megsértődik azért, mert a férfinak be kell mennie a munkahelyére, és márpedig ő nem megy vele, ő haza megy és ő duzzog. Soroljam?
Nem lett hihetetlenül izgalmas és meglepő fordulatokban gazdag a történet.

Mondjuk én már belátom, hogy a New Adult könyveknek nem ez a lényege. Hanem az, hogy a jól megszokott sémát kövessük, mert tudjuk, hogy arra manapság sok vevő van. Ez teljesen rendben is van, nem kritizálom, hiszen én is számos ilyen műfajú könyvet elolvastam már.

Borító
Jobb később, mint soha megemlíteni a borítóját is.
Azt mondja már meg nekem valaki, hogy ha a könyvben liliomokkal halmozza el a nőt a férfi, akkor miért kell egy csodálatos kálát rakni a borítóra?? Nem magyar fordítói tévedésről van szó, ugyanis az angol regény is ezzel reklámozza magát. Ez szebben mutat, mint a liliom? Pedig jelentésbeli eltérések is vannak a virágok között. Na mindegy!

Következő pedig a nyomtatási hiba. Vagyis remélem, hogy az. Mikor megpillantottam csak pislogtam, hogy hát biztosan így is szokták hívni.. vagy ez valami mást takar.. Francokat! TriOlógia. Haha. És ezt miért nem látta meg egyetlen egy ember sem nyomtatás előtt?

A borító egyébként gyönyörű, de az igényességet van, mi megtörje.

Szereplők
A két főszereplőt már ismertettem. Még néhány dolgot hozzáfűznék kapcsolatukhoz.
Egyébként imádom, hogy néha milyen szóváltásaik voltak, sokszor mosolyt is csalt az arcomra. Ugyanekkor néha bambán bámultam a lapra és nem hittem el, hogy ilyen nyelvtannal, nyelvezettel is ki lehet adni egy könyvet.. A következő szó jutott eszembe: Buta.
Pozitívumnak jöjjön az, hogy a férfi karakter egyébként magával ragadó és minden tulajdonságával együtt szerethető, bár a vége... de erről majd később.
Néha már unalmas volt a sok szex kettejük között, de szerencsére volt, hogy nem azt kaptam a történettől, amire számítottam.

Viszonylag hevesen indul a kapcsolatuk mellesleg. Rögtön megtetszenek egymásnak, olyannyira, hogy Avának ki is kell jönnie a helyiségből. Aztán persze szépen egymásra találnak. Kerülgetik egymást, újra rátalálnak a másikra, kellemes időket töltenek el együtt, kiabálnak stb. minden ami kell.

Hozzátennék egy további rejtélyt: Ava fogamzásgátlóval való problémája. Valahogy mindig eltűnik! Na vajon.. De miért próbálná egy gyerekkel magához kötni a nőt Jesse? Reméljük erre is fény derül a későbbiekben.

Na, nézzük a további karaktereket.

Kate: Ava legjobb barátnője, lakótársa. (Nem meglepődni! Egy legjobb barát lakótárs minden NA regényben elengedhetetlen. Míg el nem felejtem: kinek ismerős még az, hogy a férfi mégsem lehet mindenben tökéletes, a főzés nem megy neki?! Ugyanis ebben a könyvben is találkozunk ezzel) A két lány remekül kijön egymással, támogatják a másikat és próbálják a helyes irányba terelni. Egymás segítségére vannak, ha szükséges. Szeretnek együtt borozgatni. (Habár ez Avára egyedül is igaz. Az óvodában borospohár volt a jele)

Sam: Jesse legjobb barátja. Kate pasija. 30 éves. Szeret félmeztelenül mászkálni a lakásban. Barátnőjével való kapcsolata felhőtlen.

Tom: Ava meleg barátja, munkatársa. Minden héten (sűrűbben is) megtalálja a lelki társát. Legalábbis mindig ezt mondja.

Victoria: Ava másik munkatársa, aki butuska lánynak van föltüntetve.

Drew: Jesse barátja. Victoria pasija. Két ellentét. Drew-t én az idétlen kifejezéssel tudnám illetni.

Matt: Ava expasija. Idegesítő, próbálja visszanyalni magát, sikertelenül.

Sarah: Állítólag Jesse barátja, neki dolgozik. Avának sok nehézséget okoz, ugyanis számos oka akad a féltékenykedésre és ennek a regénynek a végére ki sem derül, hogy akkor mégis miért akarja tönkre tenni Avát.. szimplán azért, mert neki is tetszik Jesse, vagy más is van a háttérben?

Nem említek meg minden előforduló karaktert.. Igazándiból nem is nagyon hagytam ki sokat :)

Vége és gondolataim
A könyv számos elvarratlan szálat hagyott befejeztével.
Nem is tudom, hogy lehet így befejezni?! Kíváncsi vagyok több okból kifolyólag is. Mondjuk én előre elolvastam az utolsó pár mondatot (így szoktam) és már előre láttam, hogy ez így nem lesz jó.. Még nem szereztem be a könyv további részeit, de mindenképpen befogom, mert attól függetlenül, hogy néha idegesített a nyelvtana és nem nagyon voltak meglepő történések, a fenébe is, érdekel, hogyan fog alakulni két főszereplőnk sorsa.

Jesse a végén meglepett.. nem hittem, hogy meg fogok lepődni a könyv végén, de az utolsó pillanatokban sikerült.. és legszívesebben folytattam volna. Amire, mint előbb is említettem, még jelenleg nincs lehetőségem.

Nem is a Majorság (szálloda) mivoltán lepődtem meg.. az engem nem érintett olyan mélyen, érezhető volt, hogy valami nincs rendben azzal a hellyel kapcsolatban. Sokkal inkább amik utána következtek, tényleg az utolsó pár oldalon.

Kinek ajánlanám?
Természetesen a New Adult műfaját kedvelőinek mindenképpen ajánlom, mert szerintem szerethető történet. Picit lapos, de végül is rendben van. A mindennapokból remek menekülést biztosít.

Az Ez a férfi című könyv számomra 8-ast érdemel a 10-es skálámon. Tetszett, na!

Új élmény vár

Lakatos Levente legújabb regénye, az Aktus - erotikus thriller - végre a kezeim között lehet. Tegnapi megjelenéséről - 2014.12.10. - az Ulpius-ház Könyvkiadó értesítőt küldött emailben, hogy az általam előrendelt könyv elérhetővé vált. Azonnal megrendeltem, és ma érte is mentem a könyvesboltba.

Már alig várom, hogy olvashassam. 

Korábban az első fejezetét, melyet az író elérhetővé tett a rajongók számára, már elolvastam és csodálatosnak tartom Levente írásmódját, kreativitását és tehetségét. Azt hiszem - és remélhetőleg nem fogok csalódni sem -, legújabb könyve lett az eddigi legjobb, alkotásai közül.

Georgia Cates, A fájdalom szépsége

"Három hónapról volt szó... de szerelmük nem ismert határokat."

"Jack McLachlan iparmágnás a borászat nagyágyúja, egyben Ausztrália legkapósabb agglegénye. Sikerei és vagyona miatt nem ismeretlenek számára a romantikus kapcsolatok bonyodalmai, a zűrös helyzetek elkerülése érdekében extrém szabályok szerint randevúzik. A maga egyszerűségében, kötöttségek nélkül élvezi a gyönyörű hölgyek társaságát. Kapcsolatait üzleti megállapodásként kezeli, minden egyes alkalommal ugyanolyan feltételek szerint. Nincs hosszú távú kapcsolat. Nincs valódi személyazonosság.

Az ő játéka, az ő szabályai. Többnyire elégedett a megszokott játszmával, ám amikor Laurelyn Prescott belép az életébe, muszáj stratégiát váltania. Az új játékos ugyanis minden korábbitól különbözik. Jack világa a feje tetejére áll, amikor három hónapig tartó viszonyba bonyolódik a gyönyörű amerikai zenésszel. Semmi sem a tervek szerint történik, és Jack egyre több és több szabályt áthág a lány kedvéért. Laurelyn nem is tudja, milyen kivételesen közel kerül ahhoz, hogy olyasmivé váljon, aminek lehetőségét a férfi elképzelni sem merte. Miatta borul minden játékszabály.

A fájdalom szépsége felnőtteknek szóló kortárs regény, a fiatalabb olvasók számára a felnőtt tartalom miatt nem ajánlott."

Georgia Cates Szépség trilógiájának első része hazai fordításban 2014 nyarán jelent meg A fájdalom szépsége címmel, az Ulpius-ház Könyvkiadó által.

A regény terjedelme 384 oldal.

Az utolsó lapokon olvashatjuk a fájdalom szépsége zenéinek listáját, ami számomra kellemes meglepetés volt. Ebből készített lejátszási listám: ITT

Szerzőnő hivatalos honlapja: 

http://www.georgiacates.com/

Kezdjük az elején

Mondanom sem kell, hogy a borítója mennyire el lett találva ennek a könyvnek. Szép, elegáns, letisztult, nőies. Számomra kedvenc borítós regénnyé vált.

A könyv műfaja New Adult, tipikus elemek bizony itt is előfordulnak, azonban nem találkozunk eldurvult szexuális aktusokkal.

Zenei világa igazán hívogató és semmiképp sem idegesítő jelenség. Főhősnőnk ebben a világban mozog, ő maga is előadó, és a zenének köszönhetően ismeri meg a férfit, akivel a szálaik össze fognak köttetni a későbbiekben.

Szereplők és viszonyok

Laurelyn Prescott, amerikai zenész, aki 3 hónapra Ausztráliába utazik barátnőjével, annak bátyjához, azzal a céllal, hogy fejüket kitisztítsák, s majd újult erővel, tiszta látással folytathassák életüket, miután haza érkeztek.

A karakter viszonylag jól felépített, igaz, hónapokkal ezelőtt olvastam a könyvet, nem rémlik, hogy lettek volna felesleges hisztik, kirohanások.

Jack McLachlan a férfi főszereplő, szexi, gazdag, intelligens, a nők kedvence, nem akar komoly kapcsolatot. Az egyetlen különbség a sztereotípiával szemben, hogy nem amerikai, hanem ausztrál istenségről olvashatunk. Pénzét borászataiból szerezte, nagy szakértő és nem csak az adott kontinensen van érdekeltsége. Valóban megnyerő figura, és cselekedeteivel az olvasót is mágnesként húzza maga felé.

A történetben többek között szerepet kap a már említett barátnő, Addison, annak bátyja Ben, s az ő egyik legjobb barátja Zac. Anélkül, hogy leírnám, szerintem ki lehet következtetni, hogy ki-kivel fog kapcsolatba kerülni és miféle konfliktusok léphetnek fel. Egy kis töltelék feszültséget is kell hagynom az olvasás idejére.

A két fiatal nő kirándulása nem úgy zajlik, mint azt tervezték, ennek okai az életükbe belépő férfiak. Épp ezért, attól még, hogy jó barátnői viszony van kettejük között, ez a szál annyira sem erős a történetben, mint más hasonló típusú írásokban az lenni szokott.

Laurelyn és Jack már a történet elején megismerik egymást, azonban a férfinak mindig hajtania kell, hogy elérhesse a nőt. Az idő haladtával kiderül, hogy Jack nem tervez hosszú távra, eddig pár hetes "kapcsolatai" voltak, ám most (legnagyobb meglepetésünkre) 3 hónapnyi együtt töltött időre vágyik. Szóval pont kapóra jön, hogy az amerikai lány eddig tervezte a maradást.

Picit játszadoznak egymással, helyet kapnak a történetben a romantikus pillanatok, az erotikusak, a váratlanak, a mindennapiak, a problémák, a félreértések, a rosszakarók, a meglepőek, a szerelembe esősek, a bánatosak..

Az nem utolsó sorban említendő, hogy a férfinak meg vannak a saját szabályai, amihez mindig tartja magát, ha nőkkel viszonyt alakít ki. Ilyen jelentős dolog például az, hogy nem árulják el egymásnak az eredeti nevüket.

Mivel semmi meglepő nincs benne, így elmondhatom, hogy egymás nevéről tudomást szereznek és egymásba is gabalyodnak, szeretnek és Jack számos olyan szabályt felrúg, amiket eddig szigorúan betartott. Haza viszi a hotelszoba helyett, család tagjaival megismerkedik..

Egy gonosz nőszemély is fel fog tűnni, hogy figyelmünk egy percre se lankadjon, ám számomra az ilyen buta libák nem érdemelnek több rájuk szánt betűt.

A történet számomra rendkívül kívánja a folytatást. Aki az első könyvet elolvassa, biztosan el akarja majd olvasni a trilógia további részeit is, ha másért nem, hát Jack miatt.

Egyébként az ő karaktere is jól kidolgozott. Nála nem érződik olyan orrunk alá dörgölősen, hogy jaj, de tökéletes férfit sikerült alkotni. Ez nyilván nem negatív, bár számomra nem okozott olyan emlékezetes hatást a szerepe.

Kinek ajánlom?

A könyvet azoknak tanácsolnám, hogy olvassák el, akik jól érzik magukat a New Adult világában, vagy csak kíváncsi új belépők esetleg a műfajnak új esélyt adók. Ha nem is válik kedvenccé, de nagyon megéri elolvasni, mert Georgia Cates különleges történetet alkotott, ami véleményem szerint nem is annyira tipikus, mint magával ragadó. Izgalmas és érdekes. Aki csak negatív kritikával tudja illetni az ilyen regényeket, amiért a különleges nő hamar beadja a derekát a kőgazdag, szexi férfinak, azoknak ezt az egész műfajt nem ajánlom.

Szépség trilógia további részei

Georgia Cates - A megadás szépsége /2014/ Hogyan lépsz tovább... ha ő a mindened?
Georgia Cates - A szerelem szépsége /????/ Örök boldogság... de lehetséges ez az ő múltjával?

Értékelés

Számomra a könyv 10-es skálán 9-et érdemel, ami inkább a nyolc felé húz, mint felfelé.

Heidi McLaughlin, Forever My Girl - Örökké a csajom

"Mindkettőnk szívét összetörtem aznap, amikor közöltem vele, hogy elmegyek. (..) Lelkem bánatát zenében sírtam el, de őt soha nem feledtem. (..) Most hazafelé tartok. Tíz év telt el. (..) Még mindig utána sóvárgok. Ő az én örök szerelmem."

Heidi McLaughlin, bestseller író 2012-ben jelentette meg Beaumont-sorozatának első könyvét Forever My Girl címmel, melyet hazánkban 2013-ban az Ulpius-ház Könyvkiadó adott ki Örökké a csajom névvel.

A szerző hivatalos oldala:

http://heidimclaughlin.com/

Kategória: New Adult

Az olvasóra 273 oldalnyi könnyed történet vár.

20% Cool, 20% Romantic, 10% Sexy bad boy 50% Second chance

A regény két szemszögből íródott. Férfi főszereplőnk Liam Westbury, női pedig Josie Preston.

A húszas éveik végén járó karakterek már régóta ismerik egymást, ugyanis a gimnázium éveiben Beaumont városának "álompárja" voltak. A kiváló futballista, s a pálya szélén miniszoknyában szurkoló barátnője.

Mint azt a borítóról és a fülszövegről megtudhatjuk, az előbb említett állapot nem maradt fenn.

Liam, egy bizonyos személlyel történő beszélgetés hatására mindent maga mögött hagy, s elindul, hogy valóra váltsa álmát, miszerint híres zenész lesz. Úgy vélte barátnője nem szeretne vele menni Los Angelesbe vagy máshova, otthagyva otthonát, így tőle váratlan búcsút vett, s érte ezzel el azt, hogy 10 évig mindketten mások felé azt a látszatot nyújtsák, mintha minden rendben lenne, pedig belül mindig is sóvárogtak egymást iránt. 10 év elmúlt, és még mindig ugyanolyan hévvel képesek szeretni egymást, függetlenül attól, hogy Josie például már az esküvőjét tervezgette egy másik férfi oldalán.

Egy tragikus történés tette lehetővé, hogy újra találkozhassanak, s ezután olyan titokra is fény derül, ami egy-kettőre megváltoztatja Liam életét.

A könyv közeli baráti kapcsolatokat is bemutat, melyek megléte jóleső érzést kelt bennünk.

Természetesen bizonyos nehézségeken mennek keresztül főszereplőink, nem alakulnak mindig egyszerűen a dolgok, de mindig jó, ha a vége jó :)

Annak ellenére, hogy egy nem mindennapi és nem sablonos történettel volt dolgom, nem nyerte el feltétlen tetszésemet. Túl egyszerű volt számomra, nem sok izgalmat rejtegetett. Ettől függetlenül tetszett, mert könnyed olvasata volt és ez is kihúzott a mindennapok szürkeségéből. Az az egyetlen érzés hiányzott, hogy ne akarjam letenni a kezemből. Ennél a könyvnél nem maradtam fent hajnalig, hogy tudjam mi fog következni. Majd azután. Majd azután.

Szép volt, mindenképp megéri elolvasni, mert nem tipikus a történet és érzelmeinkre is hatást gyakorol.

Egyénenként függő, hogy kinek mi mennyire nyeri el a tetszését.

Ezt a regényt azoknak ajánlanám akik egy könnyed, aranyos történetre vágynak, álomférfit megtestesítő karakterre, egy mindig az elvárásaink szerint viselkedő női szereplőre s néhány nem várt csavarra.

A sorozat következő része még nem jelent meg hazai fordításban.

Számomra az Örökké a csajom egy 6-ost érdemel, 10-es skálámon.

Újdonságok

A legújabb szerzeményeim, melyek beállnak azon könyvek sorába, melyekről bejegyzést készülök írni a későbbiekben.

A minap megjelent Georgia Cates sorozatának második része A megadás szépsége című regény, melyet azonnal beszereztem.





A második Jodi Ellen Malpas Ez a férfi című könyve, mely az ugyanezt a nevet viselő trilógia első része. Meglepően hosszú olvasmány, persze jó értelemben.

A harmadik pedig a sorból kilógó Hitetlen című kriminális írás Karin Slaughtertől, mely a sorozat ötödik része. Bevallom, a többi rész fülszövege nem fogott meg engem annyira, ezzel ellentétben, tehát úgy döntöttem ezt vásárolom meg.

Ne vezess a múltban!

Autó. Minden fiatal vagy legalábbis a legtöbbjük vágyakozva gondol annak lehetőségére, hogy a későbbiekben a gépjárműbe ülve lelhetnek határtalan szabadságra a kormány mögül.

Aztán eljön a pillanat, mikor a vezetés tanulásának folyamatán mennek keresztül, hónapok elteltével pedig már azon bosszankodnak vagy esetleg nevetnek, hogy ők is azon közösség tagjaivá váltak, akik fotója a jogosítványban nem éppen impozáns mások, de még saját maguk számára sem.

A tanfolyamok során megtapasztalható, hogy az utakon milyen váratlan eseményekre lehet számítani, azonban lehetetlen minden potenciális történésről tudomást szerezni.

A diák aggódik, hogy hogyan fog egyedül boldogulni az autóban, az oktató pedig panaszkodik, mikor az utolsó találkozások alkalmával is olyan hibák ejtődnek, melyeknek már nem kellene előfordulniuk.

A kresz órák csak alapok lényegében, kezdő és megfelelő szinten kell tudni jól vezetni. De azt elérni, hogy beleolvadjunk a guruló gépkocsik tömegébe, s ne tűnjön fel, hogy amatőrök vagyunk, ahhoz nem elég pár hónap vezetés, évek, és az utakon eltöltött rendszeres idő szükséges.

Mikor már feloldódtunk, bátran és már nem csak vágyak által, hanem érzett tapasztalat végett hajtunk az autópályákra, hogy egyre nagyobb sebességet vehessünk fel.

Ekkor már valószínű állunk olyan szinten, hogy nem fulladunk le az indulásnál; parkolásnál a padkára nem "futunk fel"; a másik autónak nem ütközünk neki; a zebrán a járókelőket átengedjük; a saját sávunkat képesek vagyunk megtartani és nyitott szemmel, jó reflexekkel tartjuk kezünkben az irányítást. Ám van, mikor ez mind nem elég.

Mikor az említett helyen átlépve a 130 km/h megengedett sebességi határt kedélyesen "múlatjuk az időt" nem gondolunk bele, hogy milyen végkifejlete lehet. Nem bíztatok senkit, hogy száguldjon gyorsabban, de még nem a 135-140 számokra utalok, mert azok még jelen feltevésemet nem igazolják, hogy mekkora veszélyforrások lehetnek.

Azonban, mikor 180-200 km/h-val tempózunk és balesetet szenvedünk úgy halunk meg, hogy nem tiszta kép volt előttünk és nem láttuk a halálunk okát. Ennél a sebességnél a múltban élünk. Ugyanis az autó az emberi korlátainkat felülmúlja, és nem csak azzal, hogy mobilak vagyunk és köztudott társai, hanem ekkor már a szem nem képes ilyen gyorsan befogadni, meglátni az információkat. Ilyen gyorsaságnál egy másodperc alatt hosszú métereket teszünk meg, ami szinte felfoghatatlan. S azaz egytized, vagy körülbelül ennyi másodperc, mikor akadály kerül elénk, számunkra még nem történt meg. A múltban vezetünk.

Természetesen óva intek mindenkit az ámokfutástól és a korlátok átlépésétől. A szabályok nem hiába lettek kitalálva. Senki sem képes a teljes kontrollra. Kétszázzal nekiütközni bárminek is végzetes. Nem 2 centimétert csúszunk és dől testünk előre ugyanennyit. Az autón óriási károk keletkeznek, de ami még fontosabb: az életünket áldoztuk azért, hogy a múltban élhessünk, és azt élvezhessük.